Elképzelem, hogy megérintesz lágy kezed tapintásával,
Az érzések áramlanak, egy jéghideg pillantás allatt.
Szikrázó szerelmed átfárad,
Lebénulok, Isten adta átok, szerelmünk fala.
Szemedbe nézek, biztonságot, szerelmet kapok.
Csillámló dió barna szemed, a lelked ajtaja,
Bejutni nehéz, kulcsot kovácsolok hajnalban.
Üvöltök "Engedj be!", fájdalmas szavaimat nem hallod,
Szerelmed melege, átölelni nem tudlak.
Kérlek, a lelkem fázik, gondolj rám akkor..
Megkönnyeztem, könnyeim megfagytak, futnak.
Hallott vagy; hideg lelkem képzelődik, őrjöng,
Rácsok mögött áll, nincs kiút őszi tavunkhoz.
A halál elvitt, de mégis itt vagy elők között.
Száz évet is várni fogok, szerelem újra arcunkon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése